Interreg ornament

Pályázás

ÁLTALÁNOS

A projekt elszámolható teljes költségvetésének legkisebb összege 25 000 euró. Felső határ nincs, de a költségeknek reálisnak kell lenniük és összhangban kell állniuk a projekt tartalmával, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével.

A maximális finanszírozási ráta a Program minden tematikus prioritásában 85%, amellett, hogy az összes projektpartner költségvetése legalább 15%-ának nemzeti forrásokból kell származnia.

Minden projektben legalább egy osztrák és egy magyar partnernek részt kell vennie, és egyiküknek vállalnia kell a vezető partner szerepét.

Hivatkozás a program útmutatóira

Pályázati kézikönyv 1.2.2, Elszámolhatósági kézikönyv 3.2, Pályázati kézikönyv 1.1.3

Minden együttműködési projektnek meg kell felelnie a következő két feltételnek:

  • közös előkészítés,
  • közös megvalósítás.

Emellett minden projektnek az alábbi két feltétel legalább egyikének is meg kell felelnie:

  • közös finanszírozás,
  • közös személyzet.

Hivatkozás a program útmutatóira

Pályázati kézikönyv 1.2.3

Projektpartner állami, regionális vagy helyi közintézmény, vagy közintézménnyel azonos elbírálás alá eső intézmény, nonprofit szervezet vagy olyan egyéb szervezet lehet, amely projektszinten közérdekű tevékenységet folytat. Emellett jogi személyiséggel rendelkező magánszervezetek is pályázhatnak (beleértve a magántársaságokat is).

Pályázók programterületen belüli partnerek lehetnek, de kellően indokolt esetben programterületen kívüli szervezet is részt vehet a pályázatban.

A programterületen kívüli szervezet csak akkor lehet vezető partner, ha jogilag meghatározott hatáskörrel vagy funkcióval rendelkezik a programterület bizonyos részeire nézve.

Magánszemélyek, politikai pártok és egyéni vállalkozók nem pályázhatnak.

Hivatkozás a program útmutatóira

Pályázati kézikönyv 1.1, Kiválasztási kritériumok (1. táblázat Adminisztratív és elszámolhatósági kritériumok; B.2, B.3), Elszámolhatósági kézikönyv 3.7.1

A vezető partner (VP) az a partner, aki a projekt fejlesztésért az átfogó felelősséget vállalja.

A projekt jóváhagyása esetén a VP aláírja az ERFA finanszírozási szerződést az Irányító Hatósággal, majd a projekt megvalósításáért teljes felelősséget vállal. A megvalósítás során a többi partnerrel való kapcsolatát a partnerségi megállapodás szabályozza, mely a benyújtott pályázat kötelező melléklete.

A VP készíti el és nyújtja be a projektszintű jelentéseket a többi partner kiadásainak hitelesítési igazolásaival együtt.

Az ERFA-támogatást a VP kapja, amit aztán ő továbbít a többi partner felé.

A VP szerepét rendszerint az ehhez megfelelő tapasztalattal és elegendő kapacitással rendelkező partner vállalja.

Hivatkozás a program útmutatóira

Pályázati kézikönyv 1.1.3

A stratégiai partner olyan partner, aki nem járul hozzá tevékenyen az együttműködési feltételek megvalósításához, és nem vesz részt a projekt finanszírozásában sem.

Hivatkozás a program útmutatóira

Pályázati kézikönyv 2.3.1, Partnerségi megállapodás minta §1

Ez a körülményektől függ. A széles körű partnerség általában előnyös a projektek számára, de a részvétel többféle formában is lehetséges.
A különböző célcsoportok tagjai, az együttműködési kritériumokhoz aktívan hozzájáruló partnerek, a külső szolgáltatók és a szakértők mind saját szerepkörrel rendelkeznek, és más-más előnyük származik az együttműködésből, de nem feltétlenül szükséges, hogy mindegyikük projektpartner (PP) legyen és közvetlenül részesüljön az ERFA-támogatásból.
A különböző szakmai illetékességgel rendelkező és más-más földrajzi régiót képviselő partnerek projektbe való bevonása előnyös lehet (mivel a projekt szélesebb körben gyakorolhat hatást), de jelenthet kihívást is (a projektmenedzsment és a koordináció szempontjából). A kis partnerséggel rendelkező projektek általában átláthatóbbak és kisebb kockázattal jár megvalósításuk.
A pályázatot nem a partnerség mérete, hanem az együttműködés minősége alapján értékelik (a pályázati űrlapon megadott adatok alapján). Elvárás, hogy minden partnernek legyen világosan meghatározott, aktív szerepe a projektpartnerségben, valamint az is, hogy rendelkezzenek a szükséges tapasztalatokkal és kompetenciákkal.

Hivatkozás a program útmutatóira

Pályázati kézikönyv 2.3.1, Kiválasztási kritériumok (2. táblázat Stratégiai értékelési kritériumok, "Partnership relevance")

A projektnek hozzá kell járulnia az Interreg Ausztria-Magyarország Program valamelyik tematikus célkitűzéséhez (1. KKV-k versenyképessége, 2. Környezetvédelem és hatékony erőforrás-felhasználás; 3. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 4. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás).

Mind a négy tematikus célkitűzéshez tartozik egy vagy több specifikus célkitűzés, amelyek közül a projektnek egyet ki kell választania.

Hivatkozás a program útmutatóira

Együttműködési program www.interreg-athu.eu ("About the Programme" / "Priorities")

A projektnek (legalább) egy fő kimenettel kell rendelkeznie, mely illeszkedik a Program által meghatározott kimeneti indikátorokhoz. A pályázatban be kell mutatni, hogy a projekt fő kimenete(i)hez melyikhez és milyen módon járul(nak) hozzá.

A projektnek a programszinten meghatározott eredményindikátorok közül is ki kell egyet választania; ezek a Program eredményeit szélesebb összefüggésben mérik. Elvárás a támogatott projektekkel szemben, hogy olyan eredményeket hozzanak létre, amelyekkel hozzájárulnak a Program eredményindikátoraihoz.

A célkitűzéseket és azok indikátoraikat olyan logikai struktúrába kell ágyazni, amely biztosítja, hogy a projekt szintjén végrehajtott tevékenységek a Program által kívánt hatásokat idézik elő.

Hivatkozás a program útmutatóira

Pályázati kézikönyv 2.2, Indikátor útmutató

A projektnek előnyöket kell biztosítania az osztrák-magyar határtérség számára (Észak-, Közép- és Délburgenland, Bécs, Bécs városkörnyék déli része, Alsó-Ausztria déli része, Graz és Kelet-Stájerország, valamint Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye).

A projektpartnerek általában a programterületen belüliek, de kellően indokolt esetekben a programterületen kívüli partnerek is számításba jönnek. Ilyen eset például, ha a partner speciális szaktudással, vagy törvényileg meghatározott hatáskörrel, illetve funkcióval rendelkezik a programterület egyes részei tekintetében. A projekt hatásának ilyenkor is elsődlegesen a programterületen belül kell megmutatkoznia.
A projekttevékenységekre általában a programterületen belül kerül sor, de egyes akciók azon kívül is történhetnek. Ilyen pl. a programterületen kívüli partnerek tevékenysége, illetve jellemző a programterületen kívüli célterületre való utazás. A projekt ezekhez kapcsolódó költségei elszámolhatók, amennyiben a tevékenységek összhangban vannak a jóváhagyott projekt célkitűzéseivel, illetve ha az Irányító Hatóság vagy a Közös Titkárság azokat a megvalósítás során jóváhagyta.

Hivatkozás a program útmutatóira

Elszámolhatósági kézikönyv 3.7, Pályázati kézikönyv 1.1.2

A projektek egyösszegű átalány formájában kérhetik előkészítési költségeik megtérítését, ami az összes elszámolható költségből 5000 €-t tesz ki (ebből max. 4250 € származhat ERFA-forrásból). Az 5000 €-t az Előkészítés munkacsomagban kell tervezni. Az összeg szétosztható a partnerek között, ha erről a partnerek megegyeznek. Ha a projektet végül nem hagyják jóvá, vagy ha szerződéskötésre nem kerül sor (pl. mert a jóváhagyási feltételei nem teljesülnek), akkor az előkészítési költségek megtérítésére nem kerülhet sor.
Az infrastruktúrával és építési munkákkal kapcsolatos projektek esetében a szükséges projektdokumentáció elkészítésével és a szükséges engedélyek megszerzésével kapcsolatos külső szolgáltatások valós költsége, valamint a földvásárláshoz kapcsolódó kiadások számolhatók el. Ha a projekt él ezzel a lehetőséggel, akkor a fenti egyösszegű átalány az előkészítésért nem jár.

Hivatkozás a program útmutatóira

Elszámolhatósági kézikönyv 3.6, eMS kitöltési útmutató 6.4.1.2

A projektfejlesztés fázisában elsődlegesen a Program regionális koordinátorai nyújtanak segítséget olyan kérdésekkel kapcsolatosan, mint a projekt tartalma, a finanszírozás; megfelelés a Program tematikus követelményeinek, valamint a nemzeti és regionális stratégiáknak, stb. Regionális koordinátorok mind Ausztriában, mind Magyarországon, a Program valamennyi régiójában állnak a pályázók rendelkezésére.
Amennyiben a Program keretében alkalmazandó szabályokkal és követelményekkel kapcsolatos kérdése van, tovább információt a Közös Titkárságtól is kaphat. A KT viszont a projektfejlesztés során nem adhat a projekt tartalmára vonatkozóan tanácsokat, mivel a Monitoring Bizottság vonatkozó döntésének előkészítése során ez a szerv végzi a projekt minőségi értékelését.

Ha az eMS rendszerrel kapcsolatos kérdése, problémája van, kérjük, forduljon a KT-hez.

Az RK-k és a KT telefonszámai és e-mail-címei a Program honlapján a Kapcsolat menüpont alatt találhatók.

Hivatkozás a program útmutatóira

www.interreg-athu.eu "Elérhetőség"

A Program különféle szerveit hatóságait képviselő személyek nézőpontja nem egységes, ami részben eltérő szerepükkel függ össze. Nem lehetséges a pályázat minden aspektusát objektív mérőszámok, vagy objektív szempontok (igen/nem) alapján ellenőrizhető rendszer szerint értékelni.

A Program úgy döntött, hogy az Elszámolhatósági kézikönyvet, a Megvalósítási kézikönyvet és az Indikátor útmutatót angol nyelven bocsátja rendelkezésre.

Bár a Program törekszik rá, hogy az információkat német és magyar nyelven biztosítsa, ezeknek a dokumentumoknak a pontos kidolgozása egyetlen munkanyelvet igényelt. A fordítás számos kérdést vetne fel a német és a magyar nyelvű változatok egymással, valamint az angol eredetivel való összhangba hozása tekintetében.
Ezzel kapcsolatban szeretnénk rámutatni, hogy számos határon átnyúló program csak egyetlen programnyelvet kínál a pályázók és kedvezményezettek számára a teljes pályázati eljárás és a projektmegvalósítás során (ami általában az angol). Az Ausztria-Magyarország Interreg Programban résztvevő projektek a pályázatokban és jelentésekben használhatják a német és a magyar nyelvet, ami egyrészt a jobb megértést elősegítő előny, másrészt azonban időnként kihívást jelent a tartalmak összehangolása, a fordítás és az időigény szempontjából.

A pályázati űrlapot kétnyelvűen, német és magyar nyelven kell kitölteni. Az egyetlen olyan mező, amelyet angolul is ki kell tölteni, a projektösszefoglaló.

A pályázati űrlap alábbi mellékletei esetében a kétnyelvűség (német és magyar nyelv) kötelező:

  1. vezető partneri nyilatkozat,
  2. partnerségi megállapodás.

Az egyéb dokumentumokat az érintett partner anyanyelvén kell benyújtani. A megvalósíthatósági tanulmányokban kell lennie angol nyelvű összefoglalónak.

A partnerszintű jelentést teljes egészében, tartalmát és pénzügyi részeit is beleértve, az érintett partner nyelvén kell elkészíteni (az osztrák partnereknek németül, a magyar partnereknek magyarul).

A projektjelentést általában német és magyar nyelven kell elkészíteni. Rendkívüli esetekben, ha a partnerség megállapodás szerinti nyelve az angol (pl. ha a projekt többek között szélesebb nemzetközi közönséget is megcéloz), lehetséges a projektjelentés angol nyelven való elkészítése.

A projekt közvetlen és fő kimenetei igazolásának minden olyan nyelven meg kell történnie, amelyen azokat létrehozták (általában német és magyar nyelven (és/vagy angol nyelven)).

Hivatkozás a program útmutatóira

Pályázati kézikönyv 3.1, Megvalósítási kézikönyv 3.3.3 és 3.4.3

A benyújtandó dokumentumokra vonatkozó ellenőrző listát a Pályázati kézikönyv 4. melléklete tartalmazza (a pályázati űrlap után).

Hivatkozás a program útmutatóira

Pályázati kézikönyv 4. melléklet

A projektekhez kapcsolódó néhány fontos kihívás:

  • A kedvezményezetteknek a projektet általában a szerződéskötéstől számított minimum egy évig elő kell finanszírozniuk: az első ERFA-kifizetésre a VP felé (és a VP révén a partnerek felé) csak azután kerül sor, hogy az első projektszintű jelentést minden érintett programhatóság elfogadta. Erre legkorábban fél évvel az első jelentéstételi időszak vége után kerül sor, avagy egy évvel a projekt indulását követően (a jellemzően alkalmazott 6 hónapos jelentéstételi időszakok alapul vételével).
  • Annak kockázata, hogy a költségeket nem fogják hitelesíteni: Rendelkezik-e a szervezet a szükséges erőforrásokkal arra az esetre, ha nem minden kiadást ismernek el, és a költségekre csak 85% alatti támogatást kapnak?
  • Adminisztratív terhek: A Program minden egyszerűsítési törekvése ellenére még mindig jelentős adminisztratív erőforrások szükségesek a projekt megfelelő, ütemterv szerinti megvalósításához és a jelentések időben történő elkészítéséhez.

Hivatkozás a program útmutatóira

Megvalósítási kézikönyv

KÖLTSÉGVETÉS

A költségvetés összeállításának célja, hogy segítse a projekt megvalósítása során felmerülő költségek tervezését. Amikor valamilyen eszközt szeretne vásárolni, nyilván vannak bizonyos elképzelései, és utánanéz a piaci áraknak is. A költségvetési tételhez rögzített információ segít az értékelést végző szakembernek annak feltérképezésében, hogy Ön mit szeretne, és hogy az ár reális-e. Ha nem szolgáltat elegendő információt az eszközről, akkor az értékelést végzők nem tudják megítélni, hogy a javasolt eszköz összhangban van-e a projekt tartalmával, és hogy a költsége mennyire reális, ami negatívan befolyásolhatja a projekt tartalmi értékelését.

Másrészről viszont a költségvetésnek nem célja, hogy a projektgazdákat a projekt megvalósításában túlzottan korlátozza. Ha túl sok részletre tér ki, a projekt során felmerülő bármilyen eltérés esetén további magyarázatok válhatnak szükségessé.

Kérjük, mindig törekedjen arra, hogy a költségvetési tételeket ne elnagyoltan vagy túl részletesen, hanem a megfelelő információtartalommal fejtsék ki, és mindig próbálja a munkatervet és a költségvetést kellően összehangolni.

Hivatkozás a program útmutatóira

Pályázati kézikönyv 6.5

Érthető, ha olyan eszközt szeretne vásárolni, amelyet projekt lezárását követően is használatban maradhat. Ha a projektben műszaki hátteret szeretnének kialakítani meghatározott célra (pl. labor vagy oktatási infrastruktúra létrehozása), akkor lehetséges, hogy a tartós, kiváló minőségű termék a legjobb választás, ami általában teljes mértékben el is számolható, mivel egyértelműen kapcsolódik a projekthez.

Ha azonban az adott eszközt nem kizárólag a projekt keretében fogják használni (ha pl. a projekt bizonyos mérések elvégzéséhez mérőeszközt vásárol, de az más, a projekten kívüli mérésekhez is felhasználható), akkor a költségének csak egy része számolható el. Ilyenkor le kell tudni vezetni, hogy az eszköz használata milyen arányban kapcsolódik a projekthez.

Ha az eszköz az általános irodai használat körébe tartozó berendezés, annak csak az értékcsökkenése számolható el a projekt végéig, és csakis arra az időszakra, amikor az használatban volt.

Hivatkozás a program útmutatóira

Elszámolhatósági kézikönyv 5.5

Nem, a havi árfolyam használata Európai Uniós szabály.

Az árfolyamkockázatot a kedvezményezettek viselik. A partnerszintű jelentések mihamarabbi benyújtásával a költségek felmerülése és az alkalmazandó árfolyam dátuma közötti időszak minimalizálható.

Hivatkozás a program útmutatóira

Elszámolhatósági kézikönyv 3.8 az 1299/2013/EU rendelet §28 szerint

Ha a szakértő (természetes személy) díja a PP-vel kötött megbízási szerződés (Werkvertrag) alapján kerül kifizetésre, akkor az érintett számlát nem bocsát ki, az összeget a munkabérekhez hasonlóan kell könyvelni a kedvezményezettnél. A tevékenység jellege folytán azonban itt alkalmazni kell a külső szakértő kiválasztásának szabályait (beleértve a piaci ár igazolását a vonatkozó értékhatárok szerint), ezért e költségeket a „külső szakértők és szolgáltatások” költségvetési sorban kell feltüntetni.

KÖLTSÉGVETÉS / SZEMÉLYI KÖLTSÉGEK

Ha a személyi költség elszámolásánál a tényleges költség alapú módszert választották, (nem az átalánydíjas opciót), akkor az elszámolás történhet teljes munkaidő, fix óraszámú részmunkaidő, rugalmas óraszámú részmunkaidő vagy óradíjas szerződés alapján.

A teljes munkaidő itt azt jelenti, hogy a munkatárs minden munkaóráját a projektnek szenteli (függetlenül attól, hogy részmunkaidőben vagy teljes munkaidőben foglalkoztatják).

A projektben részmunkaidőben foglalkoztatott munkatársak munkaidejüknek csak egy részét fordítják a projektre. A rugalmas és a fix órák közötti választás függhet a munka jellegétől, de a rendelkezésre álló dokumentáció is szerepet játszhat a döntésnél. A döntés előtt érdemes konzultálni az illetékes RK-val, és akár az FLC-vel is, különösen, ha már korábban is kapcsolatban állt velük.

Az óadíjas elszámolás diákok részmunkaidős foglalkoztatása esetén szokványos (de nem feltétlenül az egyetlen szóba jövő) elszámolási módszer.
A projekt jóváhagyása után a kedvezményezettek személyi költség adatlapot (staff cost data sheet) kapnak az illetékes RK-tól, melyen fel kell tüntetniük a projekt keretében foglalkoztatott személyek nevét, a foglalkoztatás időtartamát (-tól -ig) és a kiválasztott elszámolási módszert (a konkrét személyhez, nem pedig a pozícióhoz kötötten), hogy az alkalmazott munkaerő és az elszámolási módok könnyebben áttekinthetők legyenek.
Mivel a különböző elszámolási módhoz más-más dokumentumokra van szükség, ezért a módosítás lehetősége az alábbiakra korlátozott:

  • a teljes munkaidős foglalkoztatás és a munkaidő fix százalékos arányában való részmunkaidős foglalkoztatás közötti váltás, vagy
  • meghatározott százalékos arányú részmunkaidőnél a fix százalék mértéke módosítható.

Hivatkozás a program útmutatóira

Elszámolhatósági kézikönyv 5.1.3.2

Ilyen esetben a projekt szemszögéből nézve részmunkaidős foglalkoztatás történik, mivel a munkaidő egy részét másik projekt(ek)re fordítják.

Hivatkozás a program útmutatóira

Elszámolhatósági kézikönyv 5.1.3.2

Ha valaki kizárólag az adott projektben tevékenykedik, akkor a jelentésben a foglalkoztatásával összefüggő valamennyi kiadást fel kell tüntetni. Ez akkor is igaz, ha munkaidejének egy részét az általános irodai feladatokra fordítja (pl. részt vesz a személyzet koordinációs ülésein, általános adminisztrációs feladatokat lát el); ez része a munkájának, és a személyi költség ehhez kapcsolódó részét nem kell levonni.

A százalékos elszámolás akkor választható, ha a munkaszerződés, a munkaköri leírás vagy más dokumentum egyértelműen meghatározza, hogy a munkaidő hány százalékát kell a projektre fordítani. Ebben az esetben nem kell dokumentálni a projektre fordított munkaórákat (nem szükséges munkaidő-nyilvántartás), viszont ún. időszaki munkavállalói jelentést kell benyújtani az adott időszakban végrehajtott tevékenységekről. Ebben viszont annak nincs jelentősége, hogy valaki minden nap pontosan ugyanannyi órát dolgozik a projektben.

Ha a projekt keretében ledolgozott órák száma nincs rögzítve a foglalkoztatásról szóló dokumentumban vagy máshol, és a projektre fordított idő a felmerülő feladatok függvényében változhat, úgy célszerű a rugalmas elszámolási módszert választani. A projekt érdekében ledolgozott óraszámot munkaidőnyilvántartással kell dokumentálni (a munkavállaló munkaidejének 100% -át lefedve). Az óradíjat két különböző módon lehet kiszámítani (a havi foglalkoztatási költségek alapján, illetve az ún. 1720-as módszer szerint). Az 1720-as módszer esetén az óradíjat a személyi költség adatlapon kell rögzíteni, és ez az adott személy tekintetében változatlan marad. Ezekben az esetekben nem szükséges az időszaki munkavállalói jelentések elkészítése.

Hivatkozás a program útmutatóira

Elszámolhatósági kézikönyv 5.1.3.2.b

Ausztriában az ún. Freie Dienstnehmer foglalkoztatásával kapcsolatos kiadásokat személyi költségként kell a jelentésben feltüntetni.

Hivatkozás a program útmutatóira

Elszámolhatósági kézikönyv 5.1.1

Célfeladatok (a magyar projektpartnereknél) csak akkor számolhatók el, ha az azt végző személy rendes munkaidejét (vagy annak egy részét) nem számolják el a projektben. A célfeladatért járó munkabér nem haladhatja meg normál munkabér bizonyos százalékát (részletek tekintetében kérjük, forduljon a magyar FLC-hez). Az eMS rendszerben a célfeladatért fizetett bért a teljes munkaidős személyi költségek között kell feltüntetni (feltétel, hogy a célfeladat kizárólag az adott projekt tevékenységeivel függ össze).

EMS

A Pályázati kézikönyv elegendő információt tartalmaz a pályázatok előírt tartalmára nézve, mely a pályázati űrlap rovatai szintjéig részletezett az eMS rendszer használati útmutatójában.

A projekt struktúrája annak tartalmától függ, ezért általánosan érvényes megoldás nincs. Az eMS rendszer kellően rugalmas, de Önnek úgy kell használnia, hogy a lehető legjobban illeszkedjen a projektjéhez. Ha bizonytalan abban, hogy mit kell beírni a pályázati űrlap egyes rubrikáiba, illetve mennyire kell részletezni a dolgokat, úgy kérjük, forduljon a területileg illetékes RK-hoz.

Hivatkozás a program útmutatóira

Pályázati kézikönyv, eMS kitöltési útmutató

Az egyes költségvetési tételek melletti „megjegyzés” szövegdobozok a jobb oldalukon található fel- és lefelé mutató nyilakkal görgethetők, illetve nagyíthatók a mező jobb alsó sarkának kurzorral való megragadásával.

Arra nincs lehetőség, hogy a pályázók törölhessék az általuk feltöltött mellékleteket. Ehelyett kérjük, megjegyzésben rögzítse, hogy a fájl elavult (a jobboldali oszlopban), majd töltse fel a helyes fájlt.

Ha véletlenül töltött fel olyan dokumentumot, amely egyáltalán nem kapcsolódik a projekthez (pl. valamilyen magánjellegű fájlt), kérjük, forduljon a KT-hez segítségért.

FINANSZÍROZÁS

Az Ausztria-Magyarország Interreg Programban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által nyújtott társfinanszírozás partneri szinten nem haladhatja meg a 85%-ot. Az adott projektpartner pénzügyi lehetőségei, illetve a projekt jellemzői függvényében az ERFA társfinanszírozás aránya 85% alatt is lehet. A többi forrást nemzeti finanszírozási hozzájárulásból kell biztosítani. Az egyes partnerek társfinanszírozási rátája eltérő is lehet.

Hivatkozás a program útmutatóira

Elszámolhatósági kézikönyv 3.2, Pályázati kézikönyv 2.1.7

Az egyes partnerek költségvetésének ERFA által nem fedezett részét nemzeti finanszírozási forrásokból kell biztosítani (összesen minimum 15% -ban), ami lehet saját erő és/vagy harmadik fél pénzügyi hozzájárulása (mindkettő származhat állami vagy magán forrásból is).

Magyarországon a kormány automatikusan biztosítja a projektköltségvetés 10% vagy 15%-át (a szervezet típusától függően).
Mindenképpen érdemes a regionális koordinátortól bővebb tájékoztatást kérni a finanszírozási lehetőségekről!

Hivatkozás a program útmutatóira

Elszámolhatósági kézikönyv 3.2, Pályázati kézikönyv 2.1.7

Azok a szervezetek, amelyek a projekt keretében végzett tevékenységükhöz kapcsolódón ÁFA visszaigénylésre jogosultak, csak a nettó (ÁFA nélküli) költségeiket számolhatják el (akkor is, ha egyébként mentesítve vannak az ÁFA alól).
Kérjük, gondosan ellenőrizze a projektben végzett tevékenységeivel kapcsolatos ÁFA-státuszát, és jelölje azt az ÁFA-nyilatkozattal összhangban (melléklet) a pályázati űrlap partneradatokat rögzítő részében. A költségvetést is ennek megfelelően kell megtervezni (az ÁFA visszaigénylésre jogosult partnerek költségeit nettóban, a többi partnerét pedig bruttó összegben).

Hivatkozás a program útmutatóira

Elszámolhatósági kézikönyv 3.9.e, eMS kitöltési útmutató 6.2

Projektköltség az alábbi kategóriákban merülhet fel:

  • személyi költség
  • iroda és adminisztráció
  • utazás és szállás
  • külső szakértők és szolgáltatások
  • eszközbeszerzés
  • infrastruktúra és építési munkák

Az Elszámolhatósági kézikönyv további információkat tartalmaz az egyes költségkategóriákhoz kapcsolódó definíciókról, a különféle megtérítési formákról, specifikációkról, jelentési és dokumentálási követelményekről.

Hivatkozás a program útmutatóira

Elszámolhatósági kézikönyv 5, Pályázati kézikönyv 2.7, eMS kitöltési útmutató 6.5


buildings
1. Prioritás
KKV-K&
VERSENYKÉPESSÉGE
envira
2. Prioritás
KÖRNYEZETVÉDELEM
ÉS HATÉKONY
ERŐFORRÁS-FELHASZNÁLÁS
rail
3. Prioritás
FENNTARTHATÓ
KÖZLEKEDÉS
institution
4. Prioritás
JOBB INTÉZMÉNYI
EGYÜTTMŰKÖDÉS

A weboldal cookie-kat (HTTP-sütiket) használ a jobb működésért. A weboldal további használatával elfogadja a cookie-k használatát. További információk