Talent School - Tehetségműhely, a Szakképzés új Fókusza
(A cikket az SZPI Hírlevél 213 számában megjelent formában, változtatás nélkül közöljük, a szerző engedélyével.)
Folyamatosan változó világunkban gyakran érezhetjük, hogy a technológia és a hozzájuk kapcsolódó ismeretek a kelleténél is sebesebben változnak. Már egész kis korban olyan sok inger éri a fiatalokat, hogy nemcsak a mindennapokban, hanem a jövőjüket meghatározó kérdésekben sem tudnak könnyen dönteni. A pályaorientáció nehézségein segíthet az osztrák-magyar határ menti régióban tanuló iskolásoknak egy célkitűzés, amelyet a Talent School című projekt munkatársai dolgoztak ki. Elképzeléseik az Ausztria-Magyarország Interreg Együttműködés Program forrásaiból valósulnak meg. Az eddigi tapasztalatokról és tervekről beszélgettünk a vezetőpartner projektmenedzserével, Marlies Rainerrel, illetve a program Közös Titkárságának programmenedzserével, Gátas-Palotai Ágnessel.
Gyökeresen szeretné átalakítani a pályaorientáció, a pályaválasztás folyamatát a Talent School című projekt az osztrák-magyar határrégióban. A diákok jövőjét meghatározó kérdésre általában csak tinédzser kor közepén, ráadásul nem megfelelő hangsúllyal jut idő és lehetőség az iskolákban. Azonban a projektpartnerség tagjai cégek bevonásával – egyelőre még csak kísérleti jelleggel – a tanulóknak nemcsak a különféle karrierlehetőségeket mutatják be, hanem a diákok vállalati környezetben, testközelből ismerhetik meg, próbálhatják ki a legfontosabb, regionális és társadalmi szempontból releváns szakmákat. Hogy a tehetségüknek, érdeklődésüknek legjobb foglalkozást találhassák meg, a tanulók már 10 éves kortól megkezdenék a felkészülést a jövőjükre, a tanterv szerint minden évfolyamon foglalkoznának ezzel a kérdéskörrel.
A projekt vezetőpartnere a QUA Bildung & Projekt Gmbh (Minősítő Ügynökség, QUA). A cég szakértői két fő területen tevékenykednek: egyrészt különféle képzéseket tartanak annak érdekében, hogy a potenciális munkavállaló megfeleljen az adott állás követelményeinek, másrészt projekteket hajtanak végre a regionális hálózatfejlesztés, a turizmus, a pályaválasztás területén. Ez utóbbihoz kapcsolódik a jelenleg megvalósítás alatt álló oktatási projekt is.
A fiatalokat általában 14 éves koruk környékén kezdi igazán érdekelni az, hogy mivel szeretnének felnőttként foglalkozni. A QUA képviselője szerint ennél előbb kell elkezdeni az iskola- vagy pályaválasztáshoz vezető folyamatot, vagyis megismertetni a fiatalokat különféle szakmákkal, hogy kiderüljön, melyekhez van valóban tehetségük, melyek érdeklik őket, nem utolsó sorban azért is, hogy kiderüljön, melyik foglalkozás jelenthet perspektívát számukra a régiójukban és a hazájukban. „Jelenleg 13 és 14 éves korukban kezdik meg a felkészülést a pályaválasztásra, ami eléggé szűk időintervallum. A projektünkben a tanulók már 10-11 évesen elkezdik a pályaorientációt. Tehát négy évük van arra, hogy különböző szakmákat kipróbáljanak és megalapozott döntést hozzanak. Azt szeretnénk elérni, hogy a 10-14 éves tanulók számára a pályaorientáció ne csak az utolsó időszakban, és egyetlen tantárgyra koncentrálódjon. Szerintünk a pályaválasztásnak a korosztály minden évfolyamán végig kell kísérnie a tanulókat. Emellett lehetőséget kell kapniuk arra, hogy az egyes foglalkozásokat több nézőpontból is kipróbálhassák, hogy kézzelfogható tapasztalatot szerezzenek, és ne csak elméleti információkat kapjanak arról, hogy mit is jelenthet az adott munka” – mondta Marlies Rainer projektmenedzser Hírlevelünknek.
Az elsajátítható szakmák száma egyre nő, ráadásul folyamatosan változnak a követelmények a munkahelyeken, a fiatalok pedig egyre kevesebbet tudnak az adott területekről. Tapasztalat híján így gyakran nem tudják, mit is jelent az adott szakmában dolgozni, hogy van-e egyáltalán tehetségük hozzá. Ennek következében az is előfordul az osztrák-magyar határ menti régióban, hogy bizonyos vállalatok számára kevesebb fiatal szakképzett munkaerő áll rendelkezésre, pontosabban sokszor nem találkozik a cégek igénye a fiatalokéval. Ezért lett a projekt legfőbb célja egy új oktatási fókusz létrehozása az iskolákban.
Ezt az újítást támogatja az Ausztria-Magyarország Interreg Együttműködés Program (AT-HU), amely forrást biztosított a tervek megvalósításához. „A pozitív elbírálásban fontos szerepet játszott, hogy a projekt az oktatás lényeges szempontjaira összpontosít, a pályaválasztás során történő tapasztalat-alapú döntéshozatal kiépítése egyértelmű kapcsolatban áll az SO31 program specifikus célkitűzéssel. Továbbá, jó lehetőséget nyújt a projekt a márkaépítéshez, amely a későbbiekben is kamatoztatható, a hosszútávú hatása biztosított” – mondta Gátas-Palotai Ágnes, az AT-HU Közös Titkárság programmenedzsere, aki a háttérből segíti a projekt megvalósítását: „Nagy hangsúlyt kap jelen szakaszban a félévenkénti jelentések ellenőrzése, esetleges módosítások követése. Emellett folyamatos kapcsolatot tartok fenn a vezetőpartnerrel, illetve az egyedüli magyar oldali partnerrel; esetleges problémákat, kérdéseket közösen kezelünk” – tette hozzá.
A projekt munkatársai először egy határokon átnyúló partnerséget hoztak létre az oktatási rendszer, a gazdaság, a munkaerőpiac és a régiók szervezetei között. A vezetőpartneren kívül a Wirtschaftsagentur Burgenland GmbH (Burgenlandi Gazdasági Ügynökség), a Verein LAG Bucklige Welt-Wechselland régió, az IG Kraftspendedörfer Joglland régió, magyar oldalról pedig a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. munkatársai vesznek rész a közös munkában, a stratégiai partnerekkel együtt. Magyarországról a Vas Vármegyei Szakképzési Centrum, a Soproni Szakképzési Centrum, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum, a Soproni Tankerületi Központ, a Szombathelyi Tankerületi Központ, a Győri Tankerületi Központ, a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vas Vármegyei Kormányhivatal járul hozzá a projekt megvalósításához.
A célkitűzések megvalósításához azonban az iskolák és a vállalkozások közötti együttműködés kialakítására van szükség, ez a folyamat pedig igen összetett. „A legfontosabb feladat, hogy meghatározzuk a különböző releváns ágazatokat az egyes régiók számára, és biztosítsuk, hogy a gyerekek gyakorlati tapasztalatokat szerezhessenek a jövőjükkel kapcsolatos megalapozott döntés érdekében” – jegyezte meg a Marlies Rainer. A projektmenedzser szerint a szerteágazó tevékenységükhöz pontosan meg kellett határozniuk, kik azok, akiknek a küldetésük sikere hosszabb távon is fontos.
„Célcsoportunknak számítanak a programrégió tanulói és szüleik, akik közvetlenül profitálnak az új koncepcióból. Érintettek az iskolák is, hiszen amelyek bővítik a kínálatukat, rendelkeznek majd egy különleges tanúsítvánnyal, megkülönböztetve ezeket az oktatási intézményeket a többi iskolától. A harmadik célcsoportunkba tartoznak a vállalatok, mint a gazdaság szereplői. Ezek a regionális vállalatok bemutathatják munkaterületüket a tanulóknak, és közvetlen kapcsolatba kerülhetnek velük” – részletezte a szakember.
A regionális, társadalmi szempontból jelentős szakmákat, amelyeket a képzésen közösen mutatnak be, helyi szinten választják ki. Az iskolák a vállalkozásokkal együttműködve megfelelő módszereket dolgoznak ki és tesztelnek, hogy a tanulók minél több szakmát, tevékenységet tudjanak megismerni, kipróbálni, ezáltal felismerni, miben tehetségesek és melyek iránt érdeklődnek. „Az adott régióban fellelhető szakmák határozzák meg az adott Talent School által bemutatott foglalkozásokat. Az iskola állítja össze a kiválasztott szakmák listáját, egyrészt a régiós igényeknek megfelelve, másrészt a diákok által kitöltött kérdőív eredménye alapján. A projekt elején megkérdezték a gyerekeket, hogy milyen szakmák érdekelnék őket, és megpróbálnak az iskolák ezen igényeknek megfelelni. Volt arra is példa már, hogy csak két gyermeket érdekelt egy adott szakma; őket külön felkarolta az igazgató és lehetőséget nyújtott nekik a szakma megismerésére” – jegyezte meg Gátas-Palotai Ágnes.
A partnerek a nemzeti és nemzetközi tapasztalatok alapján, az oktatási ágazat szakértőinek támogatásával pedagógiai alapkoncepciót dolgoznak ki a résztvevő iskolák számára. Az intézmények tanárai célzott képzésben részesülnek annak érdekében, hogy ezt az alapkoncepciót az iskolájukban megvalósítsák. „Ausztriában és Magyarországon összesen 16 kísérleti iskolánk van. A nagy szám ellenére a partnerek és az oktatási intézmények között nagyon jó az együttműködés, a munka jól irányított. Valószínűleg ez az oka annak, hogy igen jól haladunk a projekttervek megvalósításával. A legizgalmasabb az, hogy a pályaorientáció az egész iskolai, oktatási programba beletartozik. A tanárok támogatást kapnak ahhoz, hogy minden szükséges információ, illetve a legjobb gyakorlatok rendelkezésükre álljanak. Mindez megfelel az iskola irányvonalának, előírásainak is.
Együttműködünk az összes érdekelt féllel és stratégiai partnerrel, valamint a magyar és az osztrák oldalon működő kísérleti iskolákkal, hogy minden szempontot beépítsünk az oktatási koncepcióba. Büszkén kijelenthetjük, hogy elég sok műhelymunkát, workshopot szerveztünk mindkét oldalon, és erős partnerséget alakítottunk ki. A kísérleti iskolák már meghatározták a regionális kulcságazatokat, amelyekkel együtt kell dolgozniuk, és nagyon lelkesek a megvalósítással kapcsolatban. Sok jó pályaorientációs ötletet dolgoztak ki. Ezenkívül a tanárok számára képzési programot fejlesztettünk, amelyet a következő hónapokban valósítunk meg” – sorolta az eddigi eredményeket a projekt osztrák menedzsere, aki hozzátette, hogy a kísérleti oktatási intézmények regionális, határon átnyúló munkacsoportokat hoztak létre, amelyek az iskolai partnerekből, tanárokból, intézményvezetőkből, a szakképzési centrumok képviselőiből és a vállalatokból áll. Munkatársaik határozzák meg a 10 legfontosabb szakmát a régióban, az átfogó koncepciót, a tehetséggondozó iskolák minőségi kritériumait. A feltételeket teljesítő iskolákat pedig idővel elismerésben, kitüntetésben részesítik. A cél az, hogy a modellt az összes kísérleti iskola folytassa, sőt, új iskolák is átvegyék, és hozzájáruljanak ahhoz, hogy a fiatalok hozzáértő támogatást kapjanak a sikeres pályaválasztáshoz, valamint, hogy a régió vállalatai egyre több szakképzett munkaerő közül tudjanak válogatni.
A foglalkozásokat vegyes formában valósítják meg. Egyrészt hagyományos iskolai órákat tartanak, másrészt, gyakorlati tapasztalatszerzés céljából, a tanulók ellátogatnak a különböző vállalatokhoz. „Alapvetően a legtöbb területen és szakmában problémát jelent a munkaerőhiány. A projekt célja azonban nem az, hogy a hiányszakmákba irányítsa a tanulókat, hanem inkább az, hogy segítsünk nekik megtalálni azt, mihez van tehetségük, mi érdekli őket igazán, és ezekre építve találják meg a számukra megfelelő munkát” – hangsúlyozta Marlies Rainer.
Egy-egy fiatal akár több területet is találhat magának, hiszen felgyorsult világunkban már nem sokan mennek onnan nyugdíjba, ahová pályakezdőként bekerültek. Karrierjük során folyamatosan új ismereteket szereznek, és ezekre építve akár pályát is módosítanak, talán épp a pályaorientációs folyamat során szerzett élményekre építve. „Az az elképzelés, hogy egyetlen munkahelyen kell dolgoznunk, ma már nem aktuális. Napjainkban az élethosszig tartó tanulás kulcsfontosságú tényező, és fontos, hogy felhívjuk erre a figyelmet. Ez a projekt sem arról szól, hogy ugyanabban a munkakörben maradjunk, hanem arról, hogy próbáljunk ki minél több foglakozást, és teszteljük le magunkat azokon a területeken. Így az itt megszerzett tapasztalatok alapján a pályaválasztás sokkal könnyebbé tehető. Persze az emberek és a feltételek változhatnak, de megfelelő hozzáállás esélyt jelenthet nekik” – véli Marlies Rainer.
Az Ausztria és Magyarország közötti határ menti régió munkaerőpiaca erősen összefonódik egymással, ezért a projekt sikeréhez szoros együttműködésre van szükség. A szakképzett munkaerő hiányát csak akkor lehet orvosolni, ha a határ mindkét oldalán egyaránt hatékony lépéseket tesznek ebbe az irányba. Ehhez járul hozzá majd hosszútávon a kísérleti projekt tapasztalataira épülő közös kézikönyv is. Ez a kiadvány várhatóan leírja majd, hogyan lehet sikeresen bevezetni az új oktatási fókuszt az egyes iskolákban, illetve milyen módszerek bizonyultak valójában hasznosnak a gyerekek számára, milyen konkrét szakmai tapasztalatokat szereztek a különböző évfolyamok egyes gyakorlati foglalkozásai alatt, amelyek alapján jó döntéseket hozzanak majd a jövőjükkel kapcsolatban.
Mindezek biztosításához még számos akadályt kell leküzdeniük a résztvevőknek. „A nehézséget az jelenti, hogy a projektben végzett munkának egyszerre kell megfelelni az iskolákra és az oktatási programra vonatkozó jogszabályoknak és irányelveknek, valamint az Interreg program lebonyolítására, a dokumentációra és az elszámolásra vonatkozó elvárásoknak. Ezek összehangolt kezelése sok munkával jár. A projektidőszak közepén vagyunk, így elég sok mindent kell elvégezni. De a jó partnerségnek köszönhetően nagyon pozitívan állunk az előttünk álló feladatokhoz” – mondja a projektmenedzser, aki szerint eddig rendkívül jól fogadták a munkájukat. „A visszajelzések nagyon motiválóak. A kísérleti iskolák, a tanárok, a szülők, mindenki tisztában van a pályaorientáció szükségességével, és ennek érdekében dolgoznak folyamatosan. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ezt a célt komplex oktatási koncepció veszi körül. Ez garantálja a projekt fenntarthatóságát. A cél nemcsak az, hogy a programot az adott iskolákban megvalósítsák, hanem az is, hogy a projekt eredményei tartósak maradjanak, beépüljenek a tantervbe, hogy a projekt zárása után is folytatni tudjuk majd a munkát” – mondta Marlies Rainer.
Az AT-HU Közös Titkárságának munkatársa szerint is mindkét országban roppant jó a fogadtatása a projektnek. Gátas-Palotai Ágnes külön kiemelte, hogy az osztrák és a magyar oktatási szervezetek aktívan részt vesznek a rendezvényeken, és tapasztalataikat is megosztják a projekt tagjaival. „A feltételek teljesítése után a pilot iskolák megkapják a Tehetségműhely címet, vállalva a jövőbeni tevékenységek fenntartását. A már kiépített kapcsolati hálók tovább élnek, felmenő rendszerben ismertetik meg a diákokkal a különböző szakmákat. Várhatóan a programban részt vevő cégek is fenntartják ezt a tevékenységet, hisz nekik is érdekük a pályaorientáció gyakorlati formájában való részvétel. A kontaktszemélyek tanácsait továbbra is ki fogják kérni. Mindezek mellett, a már említett tanúsítvány a szülők figyelmét is felkelti, és a jövőben célzottan fogják gyermekeiket azokba az intézményekbe íratni, ahol többlettapasztalattal lehetnek gazdagabbak gyermekeik” – érvelt a projekt hosszútávú fenntartása mellett a programmenedzser, aki reméli, hogy az eredmények nyomán jó gyakorlatként idővel más régiókban is átvehetik majd a Talent School kezdeményezéseit.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus Az elektronok nyomában című portréfilmben is azt ajánlja, hogy az iskolásokat a lehető legtöbb dologgal meg kell ismertetni. „Szerintem ennél sokkal jobbat nem lehet tenni a gyerekekkel, mert a szülő saját maga sem tudhatja azt, hogy a gyerekének majd mi lesz a vágya. Úgyhogy a legjobb stratégia szerintem az, hogy hagyjuk a gyerekeket kipróbálni, amit csak lehet” – mondta világhírű tudósunk. A résztvevő cégekkel és a szakértőkkel együtt reméljük, hogy a most bemutatott projekt még nagyon sok iskolás sikeres pályaválasztásához járul hozzá.
