WeCon: Górcső alatt az osztrák-magyar vizes élőhelyek
A WeCon projekt kiemelkedő a rendkívüli területi lefedettsége (majdnem 44 000 hektár) és az átfogó megközelítése miatt, melynek során 60 különböző fajt elemeznek a pillangóktól a mikroszkopikus gerincteleneken keresztül a kagylókig, s az osztrák-magyar határrégió vízfolyásainak és vízgyűjtő területeinek (Rábca, Gyöngyös, Pinka) 10 különböző élőhelyén begyűjtött valamennyi adatot egy közös térinformatikai adatbázisban rögzítenek. A projekt további erőssége, hogy intézkedéseivel segít enyhíteni a vízierőművek, gátak, valamint a folyók által behordott invazív idegenhonos fajok és a folyóvizek ebből fakadó minőségi romlása által okozott biodiverzitás csökkenést. Mindemellett nagy figyelmet fordítanak a Natura 2000 hálózaton kívül eső területekre és az élőhelyek ökológiai folyosókkal való összekapcsolására. Micsoda terv!
Élőhelyek és fajok mozgásban
A projektpartnerek – az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, a Fertő Tavi Biológiai Állomás, és a stájerországi Naturschutzbund Österreich – vállalták a nagy kihívást jelentő összehangolt felmérések végrehajtását Nyugat-Dunántúlon, Burgenlandban és Stájerországban. Következzék néhány adat, a felmérések nagyságrendjének érzékeltetéséhez: vízi gerinctelen fajok élőhelyei közül 219-et mértek fel, és 31 védett fajra leltek csak Magyarországon!
A szitakötőfajok közül a díszes légivadász (1) 9 új tenyészőhelyét fedezték fel, továbbá megerősítették, hogy a térségben jelentős állománnyal rendelkeznek a zöld folyami szitakötők (2), a kétcsíkos hegyiszitakötők (3) és a tompa folyamkagylók (4). A halak vizsgálata során vizsgáltak ritka botos kölöntét (5), és nagy számban találtak védett dunai ingolákat (6). A bogarak és lepkék is górcső alá kerültek, az eredmények tanúsága szerint több száz egyedet számoló, ritka díszes tarkalepke (7) populáció található Kenyeri térségében, ezzel a Nyugat-Dunántúl egyik legjelentősebb populációját jelentik.
Kövesd a halat!
A Rábán és Pinkán található vízi erőművek és hozzájuk kapcsolódó gátak negatívan hatnak a vízfolyásra, így gátjai lehetnek a halak hosszirányú vándorlásának, amennyiben a hozzájuk kapcsolt hallépcsők nem megfelelő műszaki kialakításúak. Ennek vizsgálatához 2612 szerencsés halat - küszt, márnát, ezüstkárászt, stb.- chippel tettek követhetővé, a tőlük származó információkat pedig RFID technológián keresztül nyerik ki. Az összesen 72 258 leolvasás kiértékelése jelenleg is folyamatban van.
Figyelemreméltó, hogy ezáltal a szakértők megtudhatták, hogy a Szentgotthárdnál megjelölt 9 márna egyed átjutott az alsószölnöki halliften is, ami azt jelenti, hogy több mint 8,6 kilométert tettek meg a Rábán felfelé úszva.
Szakértői tudás – mindannyiunk tudatossága
Az átfogó térinformatikai adatbázis immáron elérhető, és egy összefoglaló dokumentáció összeállítása is folyamatban van a teljes projektrégióra: természetvédelmi érték-nyilvántartás a legfontosabb területek feltérképezésével, akcióterv az özönfajok kezelésére, árvízvédelemhez és menedzsmenthez, vagy a határon-átnyúló ökológiai folyosók felülvizsgálatához kapcsolódóan. Környezetvédelmi szakértők regionális és helyi szinten továbbképzések keretében vehetnek részt tematikus munkamegbeszéléseken.
A nem szakértő közönség számára 4 információs tábla fog tájékoztatást nyújtani Burgenlandban és Stájerországban, s egy átfogó iskolai tudatosságformáló kampányra is sor kerül. Hamarosan oktatófilm és egy foglalkoztató füzet is készül!
Még több információért látogasson el a projekt weboldalára:
